Amikor a Toyota késő tavasszal bemutatta a világ legnépszerűbb szabadidőjárművének, a középkategóriás RAV4-esnek a hatodik generációját, nem mulasztották el megemlíteni a különböző fedélzeti rendszerek innovatív megoldásait, Toyota Safety Sense biztonsági csomagtól kezdve a minden szempontból továbbfejlesztett hajtásláncokon át a digitális tartalmakig. A globális piacok egyikén sem részletezték ugyanakkor a témához méltó mélységben a projekt talán legfontosabb újdonságát: azt az Arene szoftverplatformot, amely nem csak a RAV4-est teszi a világ egyik legmodernebb, legrugalmasabban fejleszthető típusává, de a Toyota összes jövőbeli járműve számára is soha nem látott, robusztus technológiai alapot biztosít.

Az Arene a Toyota RAV4 egészét átszövi, és meghatározza a modell teljes életciklusát. A biztonsági és egyéb fedélzeti szoftverek fejlesztésére, tesztelésére és validálására szolgáló virtuális környezet megteremtésétől és fenntartásától kezdve a mindennapokban használt funkciókat összefogó fedélzeti operációs rendszeren át a járműadatok valós idejű gyűjtésén és elemzésén alapuló szolgáltatásokig (vezeték nélküli szoftverfrissítés, folyamatos fejlesztés, önvezető funkciók, személyre szabott funkciók stb.) mindenütt ott van. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy mostantól az Arene lesz minden Toyota lelke, bár az autóiparban inkább a szoftveralapú jármű (SDV) fogalom az elfogadott. 

A rendszer persze többnyire a háttérben marad, az átlagos felhasználó legfeljebb a funkciók gyors, fennakadás nélküli működéséből, illetve egyes új szolgáltatások (digitális kulcs, gyorsabb távoli hozzáférés, okosabb hangvezérlés stb.) megjelenéséből következtethet arra, hogy új generációs számítástechnikai megoldások dolgoznak az autójában. Az egyetlen felület, ahol közvetlenül megtapasztalhatja az Arene képességeit, az az infotainment rendszer, amelynek szerteágazó funkcióiról most a vállalat észak-amerikai részlege közölt részletes információkat. 

A fejlesztők a korábban bevezetett, Linux alapú, nyílt forráskódú operációs rendszert integrálták az Arene ökoszisztémájába, ami gyorsabb működést, látványosabb grafikai megvalósításokat, átgondolt, tanulást nem igénylő kezelőfelületet eredményezett.

A nyitóképernyő teljes mértékben személyre szabható, a funkciók elérhetősége, a hasonló szolgáltatások csoportosíthatósága mind a legújabb generációs okostelefonos OS-eket idézi. A fejlesztők arra törekedtek, hogy a leggyakrabban alkalmazott beállítások minél egyszerűbben, ösztönösen elérhetők legyenek, hiszen vezetés közben elfogadhatatlan, hogy a sofőrnek meg kelljen osztania a figyelmét a forgalom és az érintőképernyő között.

A hang alapú fedélzeti asszisztens tudása megsokszorozódott. A parancsokra több mikrofonon keresztül fülelő rendszer a fedélzeti funkciók kibővített körének vezérlésén kívül alapvető számtani műveletek elvégzésére, illetve az infotainment rendszer menüstruktúrájának „kéz nélküli” lapozására is alkalmas. A rendszer támogatja a felhő alapú navigációs és időjárás-előrejelző fukciókat, ugyanakkor magát az asszisztenst a jármű digitális architektúrájába integrálták, ezért a parancsok értelmezéséhez és a reagáláshoz nem kell online kapcsolatot létesítenie, ami minden alkalommal gyorsabbá, gördülékenyebbé teszi a működését.

Újdonságként a digitális műszeregységben is megjeleníthetők a hagyományosan a központi érintőképernyőn megjelenő információk, így például a navigációs térkép. Szintén friss fejlesztés a menetrögzítő funkció, amely a jármű vezetőtámogató és biztonsági funkcióit kiszolgáló, külső kamerákon keresztül képes videóra venni környezetét, akár a vezető közvetlen utasítására, akár automatikus indítással – magyarul baleset vagy más forgalmi helyzet esetén magától rögzíti az eseményt, mint egy fejlett fedélzeti biztonsági kamera. A felvett videó aztán az érintőképernyőn visszanézhető vagy pendrive-ra menthető.

A multimédiás rendszer a hálózatról tölthető (plug-in hibrid, illetve későbbi bevezetéseknél akár tisztán elektromos) modellek esetében az elektromos rendszer állapotának, a navigációs adatoknak és a vezetési stílusnak az összehangolt elemzésével képes megtervezni a menet közbeni töltési folyamatokat – természetesen folyamatosan szinkronban maradva az okostelefonos Toyota-alkalmazással, szabad kezet adva a vezetőnek a töltés kezelésében.

A fedélzeti infotainment rendszer és a telefonos Toyota-alkalmazás teljes körű integrálása nem csak ezen a téren teszi még problémamentesebbé a mindennapi használatot: jelentősen kibővült a távolból vezérelhető vagy ellenőrizhető funkciók köre, és a fent említett, folyamatos szoftverfejlesztésnek és -frissítésnek köszönhetően rendszeresen újabb és újabb interakciók kerülhetnek majd fel a Remote Connect szolgáltatás palettájára.

Az Arene alapú infotainment rendszer funkcionalitása nem volna teljes napjaink nélkülözhetetlen szórakoztatási formája: a zenei streaming támogatása nélkül. Piactól függően streamingalkalmazást (pl. Spotify) telepítettek a multimédiás rendszerbe, így – bár a vezeték nélküli telefonintegráció révén ez sem jelentene különösebb problémát – a felhasználó saját okostelefonja nélkül, közvetlenül az autóban férhet hozzá megszokott streaming-előfizetéséhez, ami egyszerre teszi kényelmesebbé, hatékonyabbá és biztonságosabbá a funkció alkalmazását.

Fotók: Toyota