Shane konzervatív, hagyománytisztelő ember lehet, hiszen azért választotta a Land Cruisert munkájához, mert szerinte ez „a Toyota legjobb autója az 50-es évek óta”. Mivel fontos gyógyszereket szállít naponta, olyan autóra volt szüksége, amely sosem hagyja cserben, és minden helyzetben megállja a helyét. A konkrét modell a Land Cruiser 1958 jubileumi kivitele, a márka új, 2,4 literes turbós hibrid hajtásláncával, amely 331 lóerőt és 630 Nm nyomatékot ad le, hatfokozatú automata váltóval és természetesen összkerékhajtással. A négyhengeres benzines turbómotort és villanymotorokat egyaránt felvonultató rendszer papíron is hatékony, de Shane kezei között valóságos maratonfutóvá vált. Ráadásul nemcsak megbízható, hanem kifejezetten dinamikus is: a 0–100 km/órára gyorsulás kevesebb, mint hét másodpercig tart, ami a 2,4 tonnás terepjárótól figyelemre méltó teljesítmény.

A futásteljesítmény önmagában is elképesztő, de a karbantartási napló még beszédesebb. Az autó 22 olajcserén van túl, s az egyenletes kopás érdekében minden olajszerviznél felcserélték az azonos oldalon lévő abroncsokat is. A légszűrőt és a pollenszűrőt egyaránt háromszor cserélték, és már a harmadik szett gyertya adja a szikrát a hengerekben, de abroncsokból is három garnitúrát koptattak el. Shane szintén letudott egy-egy hűtőfolyadék- és inverterszervizt, valamint kétszer a futóművet is beállíttatta – Pennsylvaniában állítólag rossz minőségűek az utak. Egy átlagos autós ennyi olajcserét és karbantartást legalább tíz év alatt végezne el.

A tulajdonos beszámolója szerint a Land Cruiser „semmiféle hibát nem produkált, nem zörög, semmi nem esett le róla”. A 180 ezer kilométer döntő többségét autópályán, tehát ideális körülmények között tették meg: kevés hidegindítás, egyenletes tempó, minimális igénybevétel. Nem csoda, hogy a hibrid rendszer hibátlanul teljesít. A fogyasztása átlagosan 10 liter/100 km körül alakult, ami pontosan megfelel a Toyota hivatalos adatainak (városban 10,7, országúton 9,4, vegyesen 10,2).

A sztori egyben válasz is a kétkedőknek: sokan tartottak a Toyota új turbómotoros hibrid technológiájától. Ám a 2,4 literes, 331 lóerős erőforrás bizonyítja, hogy nemcsak takarékos, hanem megbízható is. A Land Cruiser ráadásul mindezt a márkától megszokott masszív, alvázas felépítés és lenyűgöző terepképességek mellett nyújtja.

Európában egyelőre más a helyzet: itt a Land Cruiser a 48 voltos lágy hibrid rendszerrel kiegészített 2,8 literes turbódízellel kerül piacra. Ez a kombináció még takarékosabb, ugyanakkor a Toyota mérnökeit ismerve ugyanolyan tartós és megbízható, mint az immár legendás amerikai hibrid.

Ne csodálkozzunk azon, hogy Shane hű marad a Toyotához. Amikor eljön a váltás ideje, átül majd egy Priusba, hiszen a napi több száz kilométer megtételéhez a hibrid limuzin kedvezőbb fogyasztása az ideális. A Land Cruiserrel azonban felállított egy olyan rekordot, amit nehéz lesz felülmúlni: egyetlen év alatt bejárni a Föld kerületének több mint négyszeresét – hibamentesen. A Land Cruiser hírneve tehát nem legenda: ez az autó nemcsak a sivatagban vagy a dzsungelben, hanem kisebb kihívást jelentő környezetben is megállíthatatlan.

Fotók: Shane Somers, Toyota