Bepillantás a Lexus kicsavart autószobrai mögé
A kenyérpirítótól kezdve a távirányítón át a légkondicionálóig százszámra vesszük körbe magunkat olyan eszközökkel, amelyek elektromos energiával működnek. A modern nyugati társadalom élete oly mértékben függ a villamosságtól, hogy már nem is foglalkozunk a kérdéssel: magától értetődő, hogy akkumulátoros, elemes, hálózatra csatlakoztatható berendezéseket használunk.
Ahhoz, hogy ebből a tömegből kiemelkedjen használati tárgy, valami egészen különlegeset kell felmutatnia, akár a formatervezés, akár a műszaki tartalom vagy a funkcionalitás terén. Ha ez sikerül, ráébredünk, hogy van élet a célszerűségen túl, hogy egy tárgy lehet több is, mint használati cikk: gondolatokat ébresztő, érzelmeket keltő alkotás, amelynek feladata maga a létezés.
Ez a törekvés öltött testet a New York-i MSCHF konceptuális kollektívával közösen megvalósított Motomorphosis projektben, amelyet egy nagyon egyszerű kérdés hívott életre: vajon az elektromosság képes olyan érzelmeket kiváltani a befogadóból, mint egy műalkotás?
A motor és a metamorfózis szavakból formált elnevezés magában hordozza a lényeget: az automobil átformálását. A projekt ezt a szó legszorosabb értelmében valósította meg, amennyiben a Lexus két hálózatról tölthető szabadidőjárműve (egy tisztán elektromos Lexus RZ 450e és egy plug-in hibrid Lexus RX 450h+) funkcionálisan értelmezhetetlen, épp ezért színtiszta esztétikai jelentőséggel bíró alakot öltöttek – ezt nevezi a szakma formaautónak (Form Car.)
Miután a világ megismerte és megemésztette a végeredményt, a MSCHF most bepillantást enged a kulisszák mögé, hogy megismerhessük a projekt filozófiáját, a megvalósítás kihívásait.
A kollektíva előszeretettel ültet át a digitális világban hétköznapiként, sőt, egyre inkább közhelyesként kezelt forma- és léptékváltozásokat a fizikai valóságba, ezzel meghökkentővé, értelmezhetetlenné téve azokat: amikor testet ölt a lehetetlen, az gúzsba köti, és megoldás keresésére kényszeríti a tudatot.
Ebben a konkrét projektben egy olyan evolúciós irányt térképeztek fel, amelyre eddig nem volt példa.
Az elvont tanulmányautóktól rendszerint megszokott út vezet a konkrét sorozatgyártásig, de – és ezzel a lehetőséggel eddig senki nem foglalkozott – a fejlődés éppúgy haladhatna a másik irányba is. Lehetne a kevés megkötéssel alkotott koncepciójárműből egy még elvontabb, a valóságtól még inkább elrugaszkodott formaautó. Ha létezik tanulmányautó, amiből készül sorozatgyártású modell, az feltételezi a formaautó létezését is. Az eltorzított autószobrok megvalósulása pont ugyanannyira törvényszerű, mint a szériamodelleké.
Ugyanez volt az oka annak, hogy a MSCHF által alkotott szobrokat az azoknak megfelelő szériamodellek oldalán állították ki először, hogy egyszerre legyen látható ugyanannak a folyamatnak a két lehetséges végpontja. Kulcsfontosságú a koncepció megértése szempontjából, hogy a kreatív elvont alkotás nem a konkrét, tárgyilagos munkából fakad, hanem mindkettőnek közös a kiindulási pontja. A szobrokat nem egy szériaautóból vezették le, hanem ugyanabból az absztrakt elképzelésből, amelyből egy teljességgel másik alkotói folyamat végén a sorozatgyártású modell is megvalósult.
A párhuzamosság és a kontraszt kettőssége a gyártás fázisában is tetten érhető. A MSCHF alkotói minden esetben, így itt is a választott iparág – jelen esetben az autóipar – szokásos gyártási folyamatait alkalmazták, a lemezmegmunkálástól a felületkidolgozásig, függetlenül attól, hogy sem a végeredmény, sem ennek a célzott funkciója nem egyezik az autógyártásban megszokottal.
Legyen szó tényleges, kereskedelmi célú autógyártásról vagy művészi ihletésű alkotásról, a siker fontos mércéje, hogy a közönség hogyan viszonyul a végeredményhez. Ebből a szempontból pedig a MSCHF által létrehozott szobrok, a Twisted Car és a Circle Car az alkotókat is meglepték: a páros világpremierjéül szolgáló kiállítás látogatói következetesen próbálták meg kinyitni az ajtókat, és bepillantani a belső térbe. Azaz a nyilvánvaló formai eltérések és a funkcionalitás terén történt radikális változtatások dacára továbbra is autóként tekintettek a munkákra, azaz ösztönösen hidat vertek a valóság és a testet öltött képzelet közé.
Fotók: Lexus
