Autózás, autó nélkül

Autózás, autó nélkül

2022 szeptember 16.
Közlekedni muszáj, de ennek nem feltétele, hogy saját járművel rendelkezzünk. A Toyota mobilitási szolgáltatóként nem csak az autóvásárlásra talált ki működőképes, környezeti és gazdasági szempontból egyaránt racionális alternatívákat, hanem magára a gépkocsira is. Beyond Zero-sorozatunk hetedik része ezzel a témával foglalkozik.

A fenntarthatóság egyik alapszabálya, hogy gazdálkodjunk hatékonyan a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal. Igaz ez az energiafelhasználásra (legyen szó belső égésű vagy elektromos motorokról, vagy akár ipari tevékenységekről), a természeti kincsek kiaknázására, a nyersanyagok felelősségteljes felhasználására és újrahasznosítására – általánosságban a pazarlás elkerülésére, a hulladéktermelés visszaszorítására. Ugyanilyen fontos, hogy használati tárgyaink – példának okáért a gépjárművek – élettartamuk minél nagyobb százalékában ténylegesen használatban álljanak – ha összevetjük egy átlagos családi autó és egy közösségi közlekedési eszköz kihasználtságát, szembeötlő a különbség.

A Toyota ezért vezette be 2019 elején Japánban, majd fokozatosan a világ összes jelentős piacán – így 2020 tavaszán Európában is – innovatív Kinto szolgáltatását. A név a Toyotára jellemző módon a japán kultúrából származik, még ha nem is bír évszázados hagyományokkal: a Dragon Ball mangasorozat főhősei egy hívásra varázslatos gyorsasággal megjelenő esőfelhő – japán nevén kintoun – segítségével utaztak egyik helyről a másikra. A kintoun egy jóval nagyobb felhő része, és gyakorlatilag energiafelhasználás nélkül képes helyet változtatni, viszont csak azok vehetik igénybe szolgáltatásait, akiknek tiszta a szíve.

A Toyota nem szabott ennyire szigorú csatlakozási feltételeket a Kinto ügyfelei számára, ellenben valóban egy összetett, sokoldalú programot dolgozott ki, amelyben mindenki megtalálja a saját igényeihez leginkább igazodó felhőt, azaz megoldást. „Amint a felhasználó úgy érzi, hogy helye van egy autónak az életében, a Kinto révén gyorsan és egyszerűen megkezdheti annak használatát. Ha szeretne kipróbálni egy másik autót, annak sincs akadálya, és ha rájön, hogy nincs rá szüksége, akkor visszaadhatja.” – vázolta a program lényegét annak bevezetésekor Akio Toyoda, a cégcsoport elnöke, hozzátéve, hogy a jövőben további ötletekkel és kezdeményezésekkel kívánnak segíteni ügyfeleiknek abban, hogy a szívükhöz és igényeikhez legközelebb álló autóval közlekedhessenek, és hogy a járműhasználatnak lehetőség szerint csak az előnyeit élhessék át, a kényszerű kötelességekről – az adókról, a karbantartásról, a biztosításról és így tovább – pedig a Toyota gondoskodik.

A Kinto nem csak az ügyfelek elvárásaihoz, de a piaci sajátosságokhoz is igazodik. Japánban elsősorban előfizetéses rendszerként működik, amely a kiválasztott járművek különböző időtartamú használatát teszik lehetővé. A szolgáltatást exkluzív, csak ebben a formában elérhető modellek, illetve fedélzeti funkciók bevezetésével teszik még vonzóbbá. Észak-Amerikában az ultra rövid távú autóbérlés (car sharing) piacán jelent izgalmas alternatívát, amennyiben néhány órától kezdve akár egy teljes hónapon át tartó használatra biztosít járművet. A konstrukció nagy előnye, hogy többszörösére nő a gépkocsik kihasználtsága, hiszen azok hasznos élettartamuk során nem egy vagy legfeljebb néhány, hanem akár több tucatnyi ügyfelet képesek kiszolgálni (különösen, miután Japánban már a használt Toyota és Lexus járművek igénybe vételét támogató Kinto-konstrukciót is tesztelik.)  Másfelől pedig ezek az ügyfelek – többek között a Kinto Factory néven biztosított exkluzív és folyamatos szoftverfrissítésnek köszönhetően – mindig a létező legmodernebb vezetőtámogató és infotainment szolgáltatásokkal felszerelt, a legújabb károsanyag-kibocsátási előírásoknak megfelelő, vagy legizgalmasabb vezetési élményt nyújtó járműveket vehetik igénybe. 

A világ többi piacán, így Európában is ennél még sokoldalúbb a Kinto:  itt nem kevesebb mint hat különböző szolgáltatás közül választhatnak az ügyfelek. A Japánban elérhető lízing (Kinto One) és előfizetéses konstrukció (Kinto Flex), az észak-amerikai autómegosztás (Kinto Share) mellett igénybe vehető fuvarmegosztó (Kinto Ride), valamint közös használatú céges járműflotta (Kinto Join) szolgáltatás is. Nem véletlenül hagytuk a felsorolás legvégére a hatodik konstrukciót: a Kinto Go ugyanis hagyományos autóhasználati fogalmakkal nehezen körülírható csomag. Egy olyan multimodális gyűjtőszolgáltatásról van szó, amely nem járművet, hanem közlekedési megoldást biztosít az ügyfeleknek. Az utazás tervezett paramétereinek (kiindulási pont, célállomás, utazás időpontja, utasok számra stb.) ismeretében, az összes rendelkezésre álló személyes és közösségi közlekedési módozatot, továbbá az infrastrukturális feltételeket figyelembe véve tervezi meg az A-ból B-be való eljutás optimális módját. Az utóbbi kitétel különösen fontos, hiszen ha az úti cél gépkocsival nehezen vagy egyáltalán nem megközelíthető helyen van, vagy nem megoldható a parkolás, akkor alternatív megoldásokat ajánl.

Ez persze részben azért is lehetséges, mert a Toyota maga is hosszú évek óta fejleszt ilyen alternatív megoldásokat. A vállalat jövőképének: a helyváltoztatás mindenkit megillető szabadságának a szellemében születtek meg azok az ultra rövid távú, személyes vagy közösségi járművek, amelyek az utazás utolsó (jellemzően néhány száz méteres) szakaszán könnyítik meg a hatékony, gyors, biztonságos közlekedést. Ez a mikromobilitásként is emlegetett műfaj és az ehhez kapcsolódó, soha nem látott funkciókat is betöltő közlekedési eszközök is jól mutatják, hogy a Toyota milyen nagy mértékben bővítette ki kompetenciájának körét, és hogyan válik autógyártóból mobilitási szolgáltatóvá. Sőt, a vállalat itt sem állt meg: felépített egy egész várost, ahol a mindennapi gyakorlatban tudja vizsgálni ezeknek a módozatoknak az előnyeit, és továbbfejleszteni azokat, hogy egy napon mindannyiunk számára megkönnyíthessék és élménnyé – méghozzá környezettudatos élménnyé – tegyék a mobilitást.

 

Fotók: Toyota